A diskurzusjelölőkhöz kötődő megbélyegzést eddig főleg interjúkkal és kérdőívezéssel igazolták. A fókuszcsoportos módszer bevonásával azonban még többet tudhatunk meg a diskurzusjelölőkkel kapcsolatos attitűdökről. A fókuszcsoport egy gondosan megtervezett beszélgetés, amelyben átlagosan hét-tíz ember vesz részt. A beszélgetés célja, hogy egy meghatározott témáról minél több ismeretet gyűjtsünk. A társalgás kellemes légkörben, az interjúvezető irányításával zajlik, s az egyes résztvevőket nem egymás után kikérdezik, hanem beszélgetést kezdeményeznek köztük, vagyis a csoport-interakciót használják a minél hatékonyabb információszerzés érdekében (Síklaki 2006: 46). A fókuszcsoportos eljárást a közvélemény-kutatásban már előszeretettel használják, egy nemrég megjelent tanulmányomban azonban azt mutattam be, hogy ez a módszer a nyelvi attitűdök vizsgálatában, például a diskurzusjelölők stigmatizáltságának a mérésében is sikerrel alkalmazható. Segítségével megismerhetjük a nyelvhasználóknak a diskurzus-jelölőkről való vélekedéseit, az egyes elemeknek tulajdonított funkciókat, továbbá a hozzájuk kötődő nyelvi babonák és sztereotípiák gyökereit is.

A fókuszcsoportos módszerrel nyert adatok elemzése a 17. Élőnyelvi Konferencia kötetében olvasható: Fókusz(csoport)ban a diskurzusjelölők, In: Kontra Miklós - Németh Miklós - Sinkovics Balázs (szerk.) 2013: Elmélet és empíria a szociolingvisztikában, Gondolat Kiadó, Budapest, 324–336.

A fókuszcsoportos módszerről érdeklődőknek az alábbi szakirodalmakat ajánlom:

Síklaki István 2006: Vélemények mélyén. A fókuszcsoport módszer, a kvalitatív közvélemény-kutatás alapmódszere, Kossuth Kiadó, Budapest

Vicsek Lilla 2006: Fókuszcsoport. Elméleti megfontolások és gyakorlati alkal- mazás. Budapest: Osiris Kiadó.