Dec 27, 2013
Dec 27, 2013
A diskurzusjelölők a tanári magyarázatokban
A tanári magyarázatokban megjelenő diskurzusjelölőkről tartottam előadást a Találkozások az anyanyelvi nevelésben 1. konferencián, Pécsett, amelynek anyaga a konferenciakötetben meg is jelent. A tanulmányban az osztálytermi kommunikáció általános jellemzése után először a tanári magyarázatok sajátosságait mutattam be Antalné Szabó Ágnes (2011), Herbszt Mária (2010), Falus Iván (2003) és Zrinszky László (2002) munkái nyomán, majd a diskurzusjelölőknak a pedagógiai kommunikációban betöltött szerepköreit tekintettem át Deborah Schiffrin (1987), valamint Loretta Fung és Roland Carter (2007) kategóriáit felhasználva.
A diskurzusjelölők tanári magyarázatokban betöltött szerepeinek a feltérképezéséhez korpuszelemzést végeztem, amelyhez Antalné Szabó Ágnes Magyar nyelvű osztálytermi diskurzusok adatbázisát (ASZ MODA 2002-) használtam fel. A korpuszból 8 tanórát, összesen 377 percnyi szöveget vizsgáltam.
A korpuszbeli tanári magyarázatokban rengeteg diskurzusjelölő volt, ahogy azt a következő részlet félkövérrel kiemelt szavai is mutatják:
Virágváza. Ugye? Virágváza. Virágnak a vázája. Na, hát ezek az alárendelő szóösszetételek és akkor most. Az előbb egy nagyon érdekes dolgot láttunk, hogy hát most favágó vagy fát vágó. Ö, és itt a következőről van szó. Vannak mondatrészek, amelyeknek van ragjuk. Ezt ugye mindenki tudja. És vannak olyan mondatrészek is, amelyeknek nincs ragjuk, pontosabban mi a ragjuk? Ezt egyszer megbeszéltük. Az a ragjuk, hogy. Jó. Akkor vegyük úgy, hogy nincs ragjuk. Majd lehet, hogy visszatérünk rá. Ö, melyik mondatrésznek van ragja? Aki az egyiket tudja, az talán jelentkezzék, gyerekek, hát ... Csaba?
A korpuszból származó példák segítségével bemutattam, hogy a tanári magyarázatoknak igen fontos részei a diskurzusjelölők. Egyfelől a mondanivaló elkezdését és továbbvitelét segítik, s a diskurzusszegmenseket összekötő funkciójuk mellett változatos logikai viszonyokat is képesek jelölni. A logikai minőségek explicit jelzése segít a diákoknak a mondanivaló értelmezésében. Másrészt a tanári magyarázatok strukturálásában és a figyelem irányításában is részt vesznek a diskurzusjelölők: a témaváltáskor és az összegzéskor is használják ugyanis őket, valamint a korábban elhagzott információkhoz is képesek kötni a megnyilatkozásokat. Emellett beszédtervezési funkciójuk is van, hiszen a pedagógus egyszerre gondolkodik és beszél, ezért sokszor gondolkodásjelzóként, illetve önjavító szerepkörben újrafogalmazás-jelölőként, továbbá hezitáláskor vagy épp időnyerő szerepben használatosak. Továbbá jelezhetik a diákok számára a tanárnak a mondandóhoz, illetve a kommunikációs szituációhoz való viszonyulását, önreflexió jelzésére és értékelésére is alkalmasak amellett, hogy fatikus funkcióval is rendelkeznek.
Az írás teljes terjedelmében a tanulmánykötetben olvasható. A pontos bibliográfiai adatok:
Schirm Anita 2013: A diskurzusjelölők a tanári magyarázatokban, In: Szöllősy Éva - Prax Levente - Hoss Alexandra: Találkozások az anyanyelvi nevelésben, PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola, Pécs, 259-269.
A blogbejegyzésben hivatkozott szakirodalom:
Antalné Szabó Ágnes 2011: A tanári magyarázat, Elhangzott: Beszédkutatás 2011. Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2011. október 27-28.
Falus Iván 2003: Az oktatás stratégiái és módszerei, In: Falus Iván (szerk.): Didaktika: elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 243-296.
Fung, Loretta - Carter, Roland 2007: Discourse markers and spoken English: Native and learner use in pedagogic settings, In: Applied Linguistics 28/3, 410-439.
Herbszt Mária 2010: Tanári beszédmagatartás, SZEK JGYFK, Szeged
Schiffrin, Deborah 1987: Discourse markers, Cambridge University Press, Cambridge
Zrinszky László 2002: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció, ADU-Fitt Image, Budapest