Jan 19, 2014
Jan 19, 2014
A metainformációs operátorok és a
diskurzusjelölők viszonya
A diskurzusjelölőkre használt terminusok (bevezető szók, pragmatikai kötőszók, diskurzuspartikulák, társalgásszervező elemek, konnektorok, árnyaló partikulák, modális partikulák) közé tartozik a metainformációs (metaszövegbeli) operátor megnevezés is. A diskurzusjelölő és a metainformációs operátor kifejezések azonban eltérő elméleti keretben használatosak, s bár a két terminus által jelölt nyelvi jelenségek közt vannak átfedések (l. Dér 2009: 298), mégsem használhatók teljesen szinonimaként. Lőrincz Julianna szerint (2013: 30) “a két terminus ... a jelölt fogalmak alá tartozó nyelvi elemek funkcióbeli különbségére mutat rá elsősorban”.
A metainformációs kutatási keret (vö. Banczerowski 2008, Simigné 2006a) szerint minden nyelvi közlés alapinformációból és metainformációból áll. Alapinformáción a valóságra vonatkozó információt értik (pl. Esik az eső), míg metainformáción az alapinformációról való információt. Például a Hallottam, hogy esik az eső mondatban a hallottam szó bír metainformációs értékkel. A metainformációt leggyakrabban igékkel és operátorokkal fejezik ki (Simigné 2006). Simigné Fenyő Sarolta szerint (2006a: 49-50) a metainformációs igék vonatkozhatnak az információszerzés módjára, az adó és a vevő állapotára, az információ feldolgozására, az információtovábbítás folyamatára, az adó memóriájának az állapotára, a kommunikációs szituációra, az információ tartalmára és formájára, valamint az információ funkciójára is. A metainformációs operátorok pedig azt mutatják, hogy “az adó hogyan viszonyul az általa közölt információhoz” (uo.). Banczerowski Janusz (2008: 285) a metainformációs operátorokat a közlés átadási és befogadási folyamatainak a szervezésében résztvevő elemeknek tartja, amelyek az információadó és -vevő memóriájában lévő kontextusokra vonatkoznak. Vagyis a szöveg koherenssé tételében töltenek be fontos szerepet.
A metainformációs operátorok egy része a diskurzusjelölők közé tartozik, így a két eltérő elméleti keretnek vannak érintkező pontjai. A metainformációs struktúráknak az oktatásban betöltött szerepét Simigné (2006b) vizsgálta, s azt találta, hogy a metainformációs igék és operátorok segítik az információ befogadását, valamint a kapcsolat fenntartásában, az ellenőrzésben és a tanári értékelésben is fontos szerepük van. Jelenleg is zajló kutatásomban (Schirm 2014) a diskurzusjelölőket az osztálytermi kommunikáció szövegtípusaiban vizsgálva hasonló eredményre jutottam.
A blogbejegyzésben hivatkozott szakirodalom:
Banczerowski Janusz 2008: Metainformációs (metaszövegbeli) operátorok, In: Uő: A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és a nyelvhasználatban, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 283-349.
Dér Csilla Ilona 2009: Mik is a diskurzusjelölők? In: Keszler Borbála - Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikában - grammatika a diskurzusban, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 293-303.
Lőrincz Julianna 2013: A metainformációs elemek szerepe az interperszonális megtévesztésben, Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények VIII. évfolyam 1. szám, 27-34, elektronikusan elérhető: http://www.matarka.hu/koz/ISSN_1788-9979/vol_8_no_1_2013/ISSN_1788-9979_vol_8_no_1_2013_027-034.pdf
Schirm Anita 2014: Diskurzusjelölők az osztálytermi kommunikációban, In: Veszelszki Ágnes – Lengyel Klára (szerk.): Tudomány, technolektus, terminológia. A tudományok, szakmák nyelve, Éghajlat Könyvkiadó, Budapest, 193–202.
Simigné Fenyő Sarolta 2006a: Metainformációs kutatások, Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Philosophica, Tomus XI.: (Fasc. 2), 49-53, elektronikusan elérhető: http://epa.oszk.hu/02100/02137/00009/pdf/EPA02137_ISSN_1219-543X_tomus_11_fas_2_2006_049-053.pdf
Simigné Fenyő Sarolta 2006b: Metainformációs struktúrák szerepe az óravezetésben, In: Klaudy Kinga – Dobos Csilla (szerk.): MANYE XV. A világ nyelvei és a nyelvek világa. Soknyelvűség a gazdaságban, a tudományban és az oktatásban, MANYE-Miskolci Egyetem, Pécs-Miskolc, 2/2 kötet, 433-437.
A metainformációs kutatásokról a fentebbi irodalmakon kívül bővebben az alábbi munkákból lehet tájékozódni:
Lévai Béla 2004: Alapinformáció és metainformáció, Debreceni Egyetem Szlavisztikai Intézet, Debrecen
Lévai Béla 2007: Metainformáció a szövegben, Debreceni Egyetem Szlavisztika Intézet, Debrecen