2014. okt. 24.
2014. okt. 24.
Töltelékszavak újratöltve
A szegedi Őszi Kulturális Fesztivál keretén belül 2014. október 16-án az Eötvös Loránd Kollégium Nyelvészeti Műhelyében Töltelékszavak újratöltve címmel tartottam előadást, amelyben azt mutattam be, hogy a laikus nyelvhasználói vélekedéssel ellentétben a töltelékszavaknak nevezett elemek a beszédben igen fontos szerepet játszanak. A töltelékszavakhoz kapcsolódó nyelvi tévhitekre legtöbbször nyelvművelő munkák passzusait szokták idézni, azonban az internetes portálok is bővelkednek nyelvi tanácsokban.
A Wikihírek például azt ajánlja az olvasóknak, hogy kerüljék a töltelékszavakat, magyarázatot azonban nem fűz a portál ehhez a tanácshoz. Ráadásul a weboldal által töltelékszavas szerkezeteknek titulált egységek (pl. vélhetően, nyilvánvalóan, állítólag) valójában nem funkciótlan alakulatok, hanem modalitást kifejező nyelvi eszközök. Az Eduline portál egy írása is elítéli a töltelékszavakat. Az “Öt dolog, ami szigorúan tilos az első munkahelyen: tippek nőknek” című cikkben ugyanis a következők olvashatók: „Tisztán és tömören beszélj. Ne hümmögj, ne vidd föl a hangod a mondat végén, tilos az olyan irtózatos töltelékszavak, mint az izé és a hogyishívják használata.” Itt tehát már irtózatos töltelékszavakról esik szó, de hogy miért is kell tőlük irtóznunk, az továbbra sem derül ki. A Life.hu-n pedig megismerhetjük a 20 randigyilkos szokást, amivel azonnal leleplezhetjük magunkat, s itt a szipogás, szuszogás, szörcsölés, fej- és fülvakargatás mellett a cikk a töltelékszavak túlzott használatától is óva inti a randevúzókat. De nemcsak ismerkedéskor tilos használnunk a kérdéses elemeket az internetes források szerint, hanem állásinterjún sem ajánlott, ahogy az a London Aid Specialist az állásinterjúhoz szánt tanácsaiból is kiderül. A cég a következőket írja: “Kerüljük a töltelékszavak használatát, igyekezzünk a mondanivalónkat röviden, tömören és érthetően megfogalmazni.” Az idézett weboldalak vélekedésében közös, hogy elítélik, kerülendőnek, pongyolának és feleslegesnek tartják a töltelékszavakat, stílushibának, a tömörség elleni vétségnek gondolják őket.
Azonban hazai és nemzetközi kutatási eredmények is igazolják, hogy az elmarasztalt elemek (pl. az izé, a hát, az ööö) mind a beszéd produkciójában, mind pedig a beszéd megértésében segítséget jelentenek. A Journal of Memory and Language folyóirat 2011-es számában Fraundorf és Duane The disfluent discourse: Effects of filled pauses on recall című cikkükben például arról számolnak be, hogy a töltelékszavakkal kitöltött szüneteket tartalmazó történetekre jobban emlékeznek a kísérleti alanyok, mint a folyamatosan elmondott vagy a köhögésekkel megszakított szövegre.
A magyar kutatások közül pedig Fabulya Márta vizsgálata mutatott rá az izé, hogyhívják, hogymondjam elemek funkcióira. Ezek a lexikális kitöltőelemek a beszédprodukciós mechanizmus hibáinak a javítására használatosak. Akkor használják a beszélők az idézett szavakat, ha szókeresési vagy szótalálási problémáik vannak, ilyenkor ugyanis a mondanivaló megfogalmazásában, illetve az előzőleg elmondottak újrafogalmazásában segítenek.
A blogbejegyzésben hivatkozott szakirodalom:
Fabulya Márta 2007: Izé, hogyhívják, hogymondjam. Javítást kezdeményező lexikális kitöltőelemek, Magyar Nyelvőr 131. évfolyam, 3. szám, 324-342.
Fraundorf, Scott H. - Watson, Duane G. 2011: The disfluent discourse: Effects of filled pauses on recall, Journal of Memory and Language 65(2), 161-175.