Mar 31, 2014
Mar 31, 2014
A hát diskurzusjelölő a tanulói válaszokban
Az ASZ-MODA korpuszból származó tanórák elemzése azt mutatta, hogy a diskurzusjelölők közül a hát igen gyakran megjelenik a tanulók válaszaiban s sokféle szerepkörrel bír. Képes kifejezni bizonytalanságot, hezitálást, jelezheti a mondanivaló újrafogalmazását, állhat kapcsoló szerepben, valamint általános válaszjelölőként is használatos. Nézzünk ezekre a szerepkörökre példát is! Kezdjük a bizonytalansággal:
(1) T: Melyikből keletkezett a másik?
D: Hát szerintem az összetett szó keletkezett a jelzőssel szemben.
Az idézett (1) példában a beszélői attitűdöt, azaz a bizonytalanságot a diskurzusjelölő mellett megjelenő szerintem szó is felerősíti. A bizonytalanság mellett az időnyerés szándékával is használják a tanórákon a diákok a hát-ot, s hezitáláskor a hát mellett még az ööö elem is gyakran megjelenik:
(2) D: (gondolkodik) (a tábla mellé megy): Hát ez egy ilyen weblapnak ö olyan
része, ahol aa öö a véleményüket kifejtik az emberek.
Az előíró munkák többnyire ezt a két szerepkört, azaz a beszélő bizonytalanságát, illetve a beszédtervezési és gondolkodási folyamatokat említik meg a hát-tal kapcsolatban. A korpusz adatai szerint azonban számos más funkcióban is megjelenhet a tanulói válaszokban ez az elem. Képes például evidenciát jelölni, azaz azt fejezi ki vele a beszélő, hogy nyilvánvalónak, magától értetődőnek gondolja a választ, ahogy azt a következő (3) példa is mutatja:
(3) T: Melyik királyfi szokott nyerni a mesékben?
D: Hát a jó!
De újrafogalmazás-jelölőként is funkcionált a hát a tanulói válaszokban, használatával a diákok tartalmi önjavítást végeztek:
(4) D: … csúnya amerikaiak, csúnya írek, csúnya kanadaiak, ez összetett, viszont
alapvetően hát inkább olyan egyszerűnek, tehát egyszerűnek érzem
Máskor nem tartalmi javítást tettek a hát-tal a tanulók, hanem csupán a mondanivaló továbbvitelére, beszédtoldásra használták a szót. Ilyenkor az 'és, és akkor, és aztán' jelentében állt, ahogy azt az alábbi (5) példa is szemlélteti:
(5) D: Szerintem azért teheti meg, hogy egy mondatba sűríti, mert végül is azért
ebben az enciklopédiában van egy rész, hogy nyulak, és hát ez egy rövid
részlet, vagy legalábbis másfél oldal.
Legtöbb esetben azonban a diákok egyszerű válaszjelölőként használták a hát-ot, mindenféle beszélői attitűd vagy bizonytalanság jelzése nélkül. Például:
(6) T: És ti itt már, … miket emeltetek ki?
D: Hát nekünk itt az volt kiemelve a színes lapon, bo hogy bombát talált,
gyújtóbombát talált, lett figyelmes, értesítette a rendőrséget.
A tanulói válaszokban azonban korlátozottabb megjelenése volt a hát-nak, mint a tanári magyarázatokban. A tanári megnyilatkozásokban ugyanis még érzelmi állapotot, például felindultságot, méltatlankodást vagy csodálkozást is jelölt az elem, illetve a mondanivaló retorikusságát is erősítette (Schirm 2013). Ezek a szerepkörök a tanulói válaszokból a kommunikációs helyzet sajátosságai miatt nem voltak adatolhatók.
Korpusz:
ASZ-MODA (2002-) = Antalné Szabó Ágnes: Magyar nyelvű osztálytermi diskurzusok adatbázisa
A blogbejegyzésben hivatkozott szakirodalom:
Schirm Anita 2013: A diskurzusjelölők a tanári magyarázatokban, In: Szöllősy Éva – Prax Levente – Hoss Alexandra: Találkozások az anyanyelvi nevelésben, PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola, Pécs, 2013, 259–268.