A diskurzusjelölőknek a multifunkcionalitásukból adódóan számos szerepük lehet. E szerepkörök közül a szakirodalom legtöbbet a textuális és az attitűdjelző funkciókkal foglalkozott. A diskurzusjelölők azonban a befogadók befolyásolására is képesek. Már a stilisztikai írások egy része is elismeri, hogy a diskurzusjelölők a beszéd természetes részei, s kiemelik, hogy a szépirodalomban olykor stílusimitáló szerepük is lehet. Ez a stílusimitáció szorosan kapcsolódik a manipulációhoz. Ha ugyanis ezek az elemek képesek bizonyos beszédmódokat, stílusokat és érzelmeket felidézni, akkor ezt a funkciókörüket ki is lehet használni. S nem csupán az írók és a költők képesek megidézni a diskurzusjelölők által bizonyos beszédstílusokat, hanem a reklámkommunikációban is felhasználhatják manipulatív célra a diskurzusjelölők élőbeszédszerűségét.

Például az Aldi 2014. szeptember 4-i reklámújságjának a borítóján a Hát ez szuper, superbrand lettünk! Van néhány szuper érvünk az Aldi mellett, próbáljon ki minket! üzenet szerepel.

Ebben a reklámszövegben a hát többszörösen is manipulatív. Egyrészt a hát-tal való mondatkezdést a nyelvhasználók nagy része még mindig elítéli, emiatt figyelemfelkeltő és meghökkentő a szöveg. De a hát-os indítás emellett még érzelmi telítettséget is ad a mondanivalónak: az öröm nyomatékosítását fejezi ki. Valamint a hát használatával élőbeszédszerűvé is válik az üzenet: a diskurzusjelölő ugyanis a közönséggel való közvetlenebb kapcsolat kialakítását szolgálja.

Lássunk még egy példát a hát-tal való mondatkezdés manipulatív szerepének a kihasználására.

A japán Naoki Higashida könyvének angol címe - The reason I jump - nem tartalmaz diskurzusjelölőt, a magyar cím - Hát ezért ugrálok - azonban diskurzusjelölővel indít. A mondatkezdő hát megbélyegzettségéből adódó figyelmfelkeltés itt is közrejátszhatott a címválasztásban. Ám ebben az esetben többről van szó egyszerű meghökkentésnél. Mivel a könyv fejezetcímei az autizmushoz kötődő gyakran feltett kérdésekből állnak, így a Hát ezért ugrálok-ban szereplő hát a könyvfejezetekhez való kötődést is kifejezi, s egyben összegez is. Továbbá figyelemfelkeltő ereje és nyomatékosító szerepe is van a címben lévő diskurzusjelölőnek, amely a könyv tartalmának az ismeretében egyaránt értelmezhető evidencialitás-jelölőként, illetve magyarázó kötőszóként.

Fontos azonban megjegyezni, hogy önmagában egyetlen nyelvi elem, így a hát sem manipulatív. A manipulációhoz ugyanis egyrészt a közlőnek befolyásoló szándékkal kell rendelkeznie, másrészt pedig az elem kontextusának alá kell támasztania a manipulációt, továbbá a befolyásolási szándéknak és/vagy a befolyásolás eszközének rejtettnek kell lennie. Hát ennyire egyszerű!

A blogbejegyzés az alábbi írás rövidített változata:

Schirm Anita 2018: A diskurzusjelölők manipulatív szerepéről különféle szövegtípusok tükrében, In: Gecső Tamás - Szabó Mihály (főszerk.): Egy- és többértelműség a nyelvben, Kodolányi János Egyetem - Tinta Könyvkiadó, Székesfehérvár - Budapest, 214-220.