Aug 3, 2014
A magyar diskurzusjelölő-kutatás bibliográfiája
A nemzetközi szakirodalomban a diskurzusjelölő-kutatók közt kedvelt oldal Bruce Fraser honlapja, aki az alapvető cikkeket gyűjtötte össze a témából. A weboldaláról a diskurzusjelölő-kutatás irányelvein kívül különféle bevezető tanulmányok és elméleti írások is letölthetők.
Magyar nyelven azonban nincs összeszedett bibliográfia a diskurzusjelölőkről, ezért az alábbiakban a legfontosabb írások felsorolása következik. A lista folyamatosan bővül. Ha tudomása van a diskurzusjelölőkkel foglalkozó olyan írásról, amely nem szerepel az alábbi felsorolásban, kérem, e-mailben jelezze.
A bibliográfia frissült, az új lista az alábbi oldalon érhető el:
A magyar diskurzusjelölő-kutatás bibliográfiája
Abuczki Ágnes 2012: The role of discourse markers in the generation and interpretation of discourse structure and coherence, IEEE Conference Publications, Proceedings of 3rd International Conference on Cognitive Infocommunications, Technical University of Kosice, Kosice, 531–536.
Abuczki Ágnes 2013: A mondjuk nem konceptuális használatának vizsgálata multimodális kontextusban, In: Váradi Tamás (szerk.): Alknyelvdok 7, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 3–16.
Abuczki Ágnes 2014: On the Disambiguation of Multifunctional Discourse Markers in Multimodal Interaction, Journal of Multimodal User Interfaces 8/2, 121–134.
Abuczki Ágnes 2015a: A multimodal discourse-pragmatic analysis of ugye (~'is that so?'), Sprachtheorie und germanistische Linguistik 25/1, 41–74.
Abuczki Ágnes 2015b: A Core/Periphery Approach to the Functional Spectrum of Discourse Markers in Multimodal Context, doktori disszertáció, Debrecen,
Alberti Gábor 2016: Hát a meg meg a hát, In: Kas Bence (szerk.): “Szavad ne feledd!”. Tanulmányok Bánréti Zoltán tiszteletére, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 17–27.
Alberti Gábor – Kleiber Judit – Kárpáti Eszter 2016: Reális (ℜeALIS) kép a másik elméjérõl, In: Márton Miklós – Molnár Gábor – Tőzsér János (szerk.): Más elmék, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 237–268.
Bańczerowski Janusz 2000: A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései, ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet Lengyel Filológiai Tanszék, Budapest
Bańczerowski Janusz 2005: A kötőszók mint metaszövegbeli operátorok, Magyar Nyelvőr 129, 488–495.
Bańczerowski Janusz 2005: A „mond” komponenst tartalmazó metaszövegbeli operátorokról, Magyar Nyelvőr 129, 274–282.
Bańczerowski Janusz 2006: Az aha, igen, mi, valamint a replika végét jelző (expresszív) metaszövegbeli operátorokról, Magyar Nyelvőr 130, 481–485.
Bańczerowski Janusz 2006: Metainformációs közlések és a metainformációs igék egy fajtájáról, In: Klaudy Kinga – Dobos Csilla (szerk.): A világ nyelvei és a nyelvek világa, Soknyelvűség a gazdaságban, a tudományban és az oktatásban, MANYE – Miskolci Egyetem, Pécs – Miskolc, 407–412.
Bańczerowski Janusz 2008: Metainformációs (metaszövegbeli) operátorok, In: Bańczerowski Janusz: A világ nyelvi képe, A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és a nyelvhasználatban, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 283–349.
Bartha Csilla – Hámori Ágnes 2010: Stílus a szociolingvisztikában, stílus a diskurzusban, Nyelvi variabilitás és társas jelentések konstruálása a szociolingvisztika „harmadik hullámában”, Magyar Nyelvőr 134. évfolyam 3. szám, 298–321.
Bóna Judit 2014: Az életkor, a nem és a beszédtípus hatása a diskurzusjelölők használatára, In: Havas Ferenc – Horváth Katalin – Kugler Nóra – Vladár Zsuzsa (szerk.): Nyelvben a világ, Tanulmányok Ladányi Mária tiszteletére, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 388–397.
Boronkai Dóra 2012: Stílus és interakció. Társalgási szövegek interakcionális stilisztikai vizsgálata, Anyanyelv-pedagógia 5. évfolyam, 4. szám, http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=417
Boronkai Dóra 2013: A diskurzusjelölők szerepe társalgási szövegek beszélőváltásaiban a szociokulturális tényezők tükrében, In: Fekete Richárd – Kurucz Rózsa – Nagy Janka Teodóra (szerk.): „Szépet, jót, igazat akarva”, Tanulmányok N. Horváth Béla 60. születésnapjára, Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar, Szekszárd, 173–188.
Csűry István 2005: Kis könyv a konnektorokról, Officina Textologica 13, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Debrecen
Csűry István 2008: Kapcsolóelemek a dialógus szövege és forgatókönyve között, Officina Textologica 14, 37–47.
Csűry István 2011: A konnektor mint diskurzusjelölő-osztály tárgyalásmódjai, Officina Textologica 16, 95–107.
Csűry István 2012: A szövegösszefüggést jelölő/jelző elemek a társalgásban és a monologális szövegekben, Officina Textologica 17, 25–41.
István Csűry 2013: Connectives and discourse markers: describing structural and pragmatical markers in the framework of textology, Officina Textologica 18, 83–106.
Dér Csilla Ilona 2005: Diskurzusszerveződés és grammatikalizáció - néhány magyar diskurzusjelölő kialakulásáról, Nyelvtudományi Közlemények 102: 247–264.
Dér Csilla Ilona 2005: A diskurzusjelölők kialakulásáról a grammatikalizációs paraméterek tükrében, In: Mártonfi Attila – Papp Kornélia – Slíz Mariann (szerk.): 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére, Argumentum, Budapest, 83–88.
Dér Csilla Ilona 2008: Diskurzusjelölők az internetes nyelvhasználatban, In: Sárdi Csilla (szerk.): MANYE XVII. Kommunikáció az információs technológia korszakában, MANYE – Kodolányi János Főiskola, Pécs – Székesfehérvár, 444–450.
Dér Csilla Ilona 2009: Mik is a diskurzusjelölők? In: Keszler Borbála – Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 293–303.
Dér Csilla Ilona 2009: Többszavas diskurzusjelölők a magyar nyelvben, In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.): A kommunikáció nyelvészeti aspektusai, Kodolányi János Főiskola – Tinta Könyvkiadó, Székesfehérvár – Budapest, 73–78.
Dér Csilla Ilona 2009: Diskurzusjelölők – funkcionális szóosztály? A Budapesti Uráli Műhely (BUM) 5. – SzóOSZTÁLYtalálkozó (MTA Nyelvtudományi Intézet, 2006. január 11–13.) konferencián elhangzott előadás írott, lektorált változata, http://fgrtort.nytud.hu/images/stories/bum5/DerCsillaBUM5.pdf
Dér Csilla Ilona 2010: „Töltelékelem” vagy új nyelvi változó? A hát, úgyhogy, így és ilyen újabb funkciójáról a spontán beszédben, In: Gósy Mária (szerk.): Beszédkutatás 2010, Kísérleti és alkalmazott beszédkutatás, MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium, Budapest, 159–170.
Dér Csilla Ilona 2010: Diskurzusjelölők a tudományos nyelvhasználatban, In: Zimányi Árpád (szerk.): A tudomány nyelve – a nyelv tudománya, Alkalmazott nyelvészeti kutatások a magyar nyelv évében, MANYE, Vol.6., MANYE – Eszterházy Károly Főiskola, Székesfehérvár – Eger, 382–388.
Dér Csilla Ilona 2010: On the status of discourse markers, Acta Linguistica Hungarica 57, 3–28.
Dér Csilla Ilona 2012: Az azért és az akkor pragmatikai funkcióiról a mai magyar spontán beszédben, In: Gósy Mária (szerk.): Beszéd, adatbázis, kutatások, Akadémiai Kiadó, Budapest, 154–177.
Dér Csilla Ilona 2012: Beszélőváltások során használt diskurzusjelölők a magyar spontán beszédben, Beszédkutatás 2012, 130–141.
Dér Csilla Ilona 2012: Hányféle funkciójú az ilyen a mai magyar (írott) beszélt nyelvben? In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.): Nyelvi funkciók – stílus és kapcsolat, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 70–75.
Dér Csilla Ilona 2014: Milyen funkciójúak a tölteléknek tartott elemek a spontán nyelvhasználatban? In: Ladányi Mária – Vladár Zsuzsa – Hrenek Éva (szerk.): MANYE XXIII. Nyelv – társadalom – kultúra. Interkulturális és multikulturális perspektívák I, MANYE – Tinta Könyvkiadó, Budapest, 115–121.
Dér Csilla Ilona 2014: Mondaton kívül? Szervetlen közbevetések a spontán társalgásokban, In: Havas Ferenc – Horváth Katalin – Kugler Nóra – Vladár Zsuzsa (szerk.): Nyelvben a világ, Tanulmányok Ladányi Mária tiszteletére, Tinta Kiadó, Budapest, 398–407.
Dér Csilla Ilona 2015: Udvariassági diskurzusjelölők - léteznek? In: Gecső Tamás - Sárdi Csilla (szerk.): Nyelv, kultúra, társadalom, Kodolányi János Főiskola – Tinta Könyvkiadó, Székesfehérvár – Budapest, 38–46.
Dér Csilla Ilona 2016a: Tompító diskurzusjelölők használata az életkor függvényében spontán társalgásokban, In: Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.): Generációk nyelve, Inter – Magyar Szemiotikai Társaság – ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Budapest, 85–94.
Dér Csilla Ilona 2016b: Diskurzusjelölő-társulások a magyar spontán beszédben, In: Gecső Tamás (szerk.): Ikon, nyelvi jel, szimbólum: nem természetes jelek a kommunikációban, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 21–26.
Dér Csilla Ilona 2016c: A szerintem diskurzusjelölő szinkrón és diakrón vizsgálata, In: Reményi Andrea Ágnes – Sárdi Csilla – Tóth Zsuzsa (szerk.): Távlatok a mai magyar alkalmazott nyelvészetben, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 474–485.
Dér Csilla Ilona – Markó Alexandra 2007: A magyar diskurzusjelölők szupraszegmentális jelöltsége, In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.): Nyelvelmélet – nyelvhasználat, Kodolányi János Főiskola – Tinta Könyvkiadó, Székesfehérvár – Budapest, 61–67.
Dér Csilla Ilona – Markó Alexandra 2010: Diskurzusjelölők használata az életkor és a nem függvényében, In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.): Új módszerek az alkalmazott nyelvészeti kutatásban, Kodolányi János Főiskola – Tinta Könyvkiadó, Székesfehérvár – Budapest, 78–83.
Csilla Ilona Dér – Alexandra Markó 2010: A pilot study of Hungarian discourse markers, Language and Speech 2010 (53/2), 135–180.
Alexandra Markó – Csilla Ilona Dér 2012: Age-specific features of the use of discourse markers in Hungarian, In: Ilona Koutny – Piotr Nowak (eds.): Language, Communication, Information, Język, Komunikacja, Informacja, Poznań, 2012/7, 61–78.
Dobos Csilla 2010: A diskurzusjelölők vizsgálata a tárgyalótermi kommunikációban, In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.): Új módszerek az alkalmazott nyelvészeti kutatásban, Kodolányi János Főiskola – Tinta Könyvkiadó, Székesfehérvár – Budapest, 90–96.
Dömötör Adrienne 2008: „… hogy úgy mondjam (vagy nem tudom, hogy)”, In: Tátrai Szilárd –Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg, szövegtípus, nyelvtan, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 221–230.
Dömötör Adrienne 2008: Az úgy mond-tól az úgymondig, Egy diskurzusjelölő elem története az ómagyar kortól napjainkig, Magyar Nyelvőr 132, 37–52.
Dömötör Adrienne 2008: A hogy úgy mondjam diskurzusjelölő, Magyar Nyelv 104, 427–442.
Dömötör Adrienne 2008: Jel és funkciók – az úgymond mai szerepeinek összefüggésrendszere, In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.): Jel és jelentés, Kodolányi János Főiskola –Tinta Könyvkiadó, Székesfehérvár – Budapest, 100–105.
Dömötör Adrienne 2009: Idézőjelben mondom, In: Keszler Borbála – Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 312–321.
Dömötör Adrienne 2013: Idéző szerkezetből keletkezett diskurzusjelölők – és követőik, In: Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII, Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 31–41.
Dömötör Adrienne 2013: Idéző szerkezetből diskurzusjelölő elem: a mondván szerepei és története, In: Csepregi Márta – Kubínyi Kata – Jari Sivonen (szerk.): Grammatika és kontextus, Új szempontok az uráli nyelvek kutatásában III. ELTE, Budapest, 20–30.
Dömötör Adrienne 2015: A mondván és az úgymond: diskurzusjelölő elemek keletkezése idéző szerkezetekből, Magyar Nyelv 111/1, 21–37.
Dömötör Éva - Varga Diána 2014: Főmondati kötőmód diskurzuspartikulákkal, In: Gécseg Zsuzsanna (szerk.): LingDok 13, Nyelvészdoktoranduszok dolgozatai, Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola, Szeged, 27–45.
Fábricz Károly 1981: Az -e kérdő partikula, Magyar Nyelvőr 105, 447–451.
Fábricz Károly 1986: Partikulák a magyar és az orosz nyelvben, Kandidátusi értekezés, Szeged
Ficzere Bogáta 2005: A magyar koherenciajelölők rendszerezése kognitív primitívumok alapján, kézirat: szakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszék, Szeged
Furkó Bálint Péter 2007: The pragmatic marker - discourse marker dichotomy reconsidered - the case of well and of course, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, a PhD disszertáció kézirata
Furkó Bálint Péter 2007: The status of of course as a discourse marker, HUSSE 8 Conference Proceedings, http://husse-esse.hu/wp-content/2007/04/furko-peter-of-course-as-a-dm.doc
Furkó Bálint Péter 2008: General extenders in English and Hungarian, In: József Andor - Béla Hollósy - Tibor Laczkó - Péter Pelyvás (eds.): When Grammar Minds Language and Literature – Festschrift for Prof. Béla Korponay on the Occasion of his 80th Birthday, Institute of English and American Studies University of Debrecen, Debrecen, 147–155.
Furkó Bálint Péter 2011: Diskurzusjelölők és szövegösszefüggés: a kohézió vagy a koherencia eszközei? - Az implikáció mint a szövegösszefüggés eszköze, Officina Textologica 16, 37–57.
Furkó Bálint Péter 2011: Reformulation markers in English and Hungarian, In: Mateoc, Teodor (szerk.): Cultural Texts and Contexts in the English Speaking World, Oradea University Press, Oradea, 351–365.
Furkó Bálint Péter 2011: A Contrastive Study of English of course and Hungarian persze, In: Baloghné Bérces Katalin – Földváry Kinga – Mészárosné Kóris Rita (szerk.): Proceedings of the HUSSE 10 Conference, Linguistics Volume, Hungarian Society for the Study of English, Debrecen, 95–107.
Furkó Bálint Péter 2012: Oh what a difference an ó makes - a contrastive study of English oh and Hungarian ó, In: Németh Lenke - Simon Zoltán - Tarnóc András - Varró Gabriella (szerk.): Mítoszok bűvöletében: Ünnepi kötet Virágos Zsolt Kálmán 70. születésnapjára, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 437–453.
Furkó Bálint Péter 2012: A diskurzusjelölők funkcionális spektruma angol nyelvű forgatókönyvekben. Az angol of course és a magyar persze kontrasztív elemzése, Officina Textologica 17, 139–151.
Furkó Bálint Péter 2012: Marking Discourse – Towards an Integrated Model of Discourse Spaces, Acta Universitatis Sapientiae, Philologica 4: (2), 275–289.
Furkó Bálint Péter 2013: A diskurzusjelölők alaptermészete a pragmatikai szemlélet tükrében, Magyar Nyelv 109, 157–162.
Furkó Bálint Péter 2013: The Presence and Absence of Pragmatic Markers in Naturally-occuring, Scripted and Non-Native Discourse, In: Nóra Séllei – Katarina Labudova (szerk.): Presences and Absences: Interdisciplinary Essays, Cambridge Scholars Publishing, Newcastle upon Tyne, 23–38.
Furkó Bálint Péter 2014: Perspectives on the Translation of Discourse Markers, Acta Universitatis Sapientiae, Philologica, 6, 2, 181–196.
Bálint Péter Furkó – Éva Dudás 2012: Gender differences in complimenting strategies with special reference to the compliment response patterns of Hungarian undergraduate students, Argumentum 8, 136–157.
Bálint Péter Furkó – Katalin Mónos 2013: The teachability of communicative competence and the acquisition of pragmatic markers – a case study widely-used Business English coursebooks, Argumentum 9, 132–148.
Péter Furkó – Anna Nagy 2013: Well breaking bad: English well and its Hungarian counterparts in scripted dialogues, Theory and Practice in English Studies 6(2), 143–168.
Gärtner, Hans-Martin – Beáta Gyuris 2012: Pragmatic markers in Hungarian: Some introductory remarks, Acta Linguistica Hungarica 59 (4), 387–426.
Götz Andrea 2016: A diskurzusjelölők fordításának kérdései, Fordítástudomány 18/1, 5–18.
Gyuris Beáta 2008: A diskurzus-partikulák formális vizsgálata felé, In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan IV. A lexikon szerkezete, Akadémiai Kiadó, Budapest, 639–682.
Gyuris Beáta 2009: A hangsúlyos csak diskurzuspartikula interpretációja, In: Maleczki Márta – Németh T. Enikő (szerk.): A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 7, Szegedi Tudományegyetem, Szeged. 157–179.
Gyuris Beáta 2009: The interpretation of a contrast-marking particle, In: Current Issues in Unity and Diversity of Languages, Collection of the papers selected from the CIL 18. LSK, http://ny01.nytud.hu/~gyuris/Gyuris_CIL.pdf
Gyuris Beáta 2013: Megjegyzések a pragmatika tárgyáról és hasznáról, Magyar Nyelv 109, 162–170.
Implom József 1960: Beszédtöltelékek, Magyar Nyelvőr 84, 301–306.
Juhász Valéria 2004: Ami az illetvét illeti, In: Galgóczi László – Vass László (szerk.): Stílus és anyanyelv, JGYF Kiadó, Szeged, 55–75.
Kamp Ágnes 2007: Tulajdonképpen a beszédtöltelékekről, kézirat: szakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged
Kertes Patrícia 2011: A metapragmatikai tudatosság jelzései érvelő érettségi szövegekben, In: Váradi Tamás (szerk.): V. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 66–76.
Kertes Patrícia 2011: A diskurzusjelölők funkciója érvelő érettségi szövegekben, Magyar Nyelvőr 135. évfolyam, 2. szám, 148–160.
Keszler Borbála 1991: A közbevetések grammatikai és mondatfonetikai sajátosságai, In: Keszler Borbála (szerk.): Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből, Tankönyvkiadó, Budapest, 82–98.
Keszler Borbála 1998: Bevezető szók és kifejezések, In: Zoltán András (szerk.): Nyelv, stílus, irodalom, Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára, ELTE BTK Keleti Szláv és Balti Filológia Tanszék, Budapest, 296–298.
Kiefer Ferenc 1988: Modal particles as discourse markers in questions, Acta Linguistica Hungarica 38, 107–125.
Koczogh Helga Vanda 2007: Native speaker and non-native speaker discourse marker use, The use of discourse marker 'well', Argumentum 3, 46–53.
Koczogh Helga Vanda – Furkó Bálint Péter 2011: Gender differences in the use of the discourse markers you know and I mean, “It’s just like, dude, seriously, it’s been a bad week, I mean, kind of thing.”, Argumentum 7, 1–18.
Kósa Csilla Erika 2013: A diskurzusjelölők és forráselemeik elhatárolásának problémái egy esettanulmány kapcsán: az(u)tán, In: Drávucz Fanni – Haindrich Helga Anna – Horváth Krisztina – Karácsony Fanni (szerk.): Félúton 8, ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, Budapest, 119–132.
Kósa Csilla Erika 2014: „Vannak olyan tanárok is, akik azt mondják, hogy nem lehet, és mégis ők is használják”, In: Havas Ferenc – Horváth Katalin – Kugler Nóra – Vladár Zsuzsa (szerk.): Nyelvben a világ, Tanulmányok Ladányi Mária tiszteletére, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 408–413.
Krómer Anna 2011: Diskurzusjelölők gyerekcipőben – Diskurzusjelölők használatának vizsgálata óvodás korcsoportnál, In: Boda István Károly – Mónos Katalin: Az alkalmazott nyelvészet ma: innováció, technológia, tradíció, MANYE XX, MANYE–Debreceni Egyetem, Budapest – Debrecen, 212–217.
Kugler Nóra 2001: Próbák és szempontok a módosítószók elhatárolásához, Magyar Nyelvőr 125, 233–241.
Kugler Nóra 2002: A módosítószók a magyar nyelv szófaji rendszerében, Osiris Kiadó, Budapest
Kugler Nóra 2003: A módosítószók funkciói, Nyelvtudományi Értekezések 152, Akadémiai Kiadó, Budapest
Kugler Nóra 2012: Az evidencialitás jelölői a magyarban, különös tekintettel az inferenciális evidenciatípusra, Budapest, http://linguistics.elte.hu/people/Kugler_Nora/Azevidencialit%E1sjel%F6l%F5i_KN.pdf
Kugler Nóra 2014: A szubjektivizáltság mutatói, In: Ladányi Mária – Vladár Zsuzsa – Hrenek Éva (szerk.): MANYE XXIII. Nyelv társadalom – kultúra. Interkulturális és multikulturális perspektívák I, MANYE – Tinta Könyvkiadó, Budapest, 128–133.
Ladányi Péter 1960: Még egyszer a beszédtöltelékekről, Magyar Nyelvőr 85, 299–302.
Lakatos Péter 2016: Kultúra- és nyelvspecifikus diskurzusjelölők a romani-magyar kétnyelvűségben, Anyanyelv-pedagógia 2016/3, 5-17.
Lévai Béla 2004: Alapinformáció és metainformáció, Debreceni Egyetem Szlavisztikai Intézet, Debrecen
Lévai Béla 2007: Metainformáció a szövegben, Debreceni Egyetem Szlavisztika Intézet, Debrecen
Lőrincz Julianna 2013: A metainformációs elemek szerepe az interperszonális megtévesztésben, Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények VIII. évfolyam 1. szám, 27–34.
Markó Alexandra – Dér Csilla Ilona 2008: Magyar diskurzusjelölők korpuszalapú vizsgálata, In: Bereczki András – Csepregi Márta – Klima László (szerk.): Uralisztikai Tanulmányok 18, Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére, ELTE BTK Finnugor Tanszék – Numi-Tórem Finnugor Alapítvány, Budapest, 535–556.
Markó Alexandra – Dér Csilla Ilona 2009: How to distinguish? A corpus-based study of Hungarian discourse markers, In: Lengyel Zsolt – Navracsics Judit (szerk.): Tanulmányok a mentális lexikonról, Nyelvelsajátítás – beszédprodukció – beszédpercepció, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 393–408.
Markó Alexandra – Gráczi Tekla Etelka – Imre Angéla 2010: A diskurzusjelölők használatának fejlődése: a hümmögés formai és funkcionális sajátosságai különböző életkorokban, In: Navracsics Judit (szerk.): Nyelv – beszéd – írás: Pszicholingvisztikai tanulmányok I., Tinta Könyvkiadó, Budapest, 82–92.
Markó Alexandra – Dér Csilla Ilona 2011: Diskurzusjelölők használatának életkori sajátosságai, In: Navracsics Judit – Lengyel Zsolt (szerk.): Lexikai folyamatok egy- és kétnyelvű közegben, Pszicholingvisztikai tanulmányok II. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 49–61.
Markó Alexandra – Dér Csilla Ilona 2012: Diskurzusjelölő vagy mutató névmás? A hangsúly szerepe a lexikális döntésben, Magyar Nyelvőr 136/2: 174–196.
H. Molnár Ilona 1961: A beszédtöltelékekről – más szempontból, Magyar Nyelvőr 85, 51–55.
H. Molnár Ilona 1968: Módosító szók és módosító mondatrészletek a mai magyar nyelvben, Nyelvtudományi Értekezések 60, Akadémiai Kiadó, Budapest
Nádas Tímea 2002: Hányféleképpen mondhatni? Magyar Nyelvőr 126, 329–351.
Nagy Anna 2014: A you know diskurzusjelölő szerepe a diskurzuskoherenciában, In: Váradi Tamás (szerk.): AlkNyelvDok8, Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 93–100.
Nagy Anna 2015: Az angol diskurzusjelölők szerepe a stand-up comedyben, In: Váradi Tamás (szerk.): AlkNyelvDok 9., Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 30–41.
Nemesi Attila László 2014: A vajon és az -e kérdőszók pragmatikájáról, In: Dobi Edit - Domonkosi Ágnes - Pethő József (szerk.): Stílusról, nyelvről - sokszínűen, Szikszainé Nagy Irma 70. születésnapjára, Debrecen, 239–251.
Németh T. Enikő 1988: A kötőszók szerepe a megnyilatkozáshatár vizsgálatában, Néprajz és Nyelvtudomány 31–32, 168–181.
Enikő, Németh T. 1996: On the Role of Pragmatic Connectives in Hungarian Spoken Discourses, ERIC Document Reproduction Service No. ED 379 937, Washington
Németh T. Enikő 1996: Az és kötőszó pragmatikai funkciójáról, In: Mészáros Edit (szerk.): Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére, JATE Finnugor Tanszék, Szeged, 249–253.
Németh T. Enikő 1998: A hát, így, tehát, mert kötőszók pragmatikai funkciójának vizsgálata, Magyar Nyelv 94, 324–331.
Pestessy József 2006: A töltelékszavakról, Magyar Orvosi Nyelv 6, 63–64.
Péteri Attila 2001: Az árnyaló partikulák elhatárolásának problémája a magyar nyelvben, Magyar Nyelvőr 125, 94–102.
Pólya Katalin 2006: Észrevételek a vajon történetéhez, In: Büky László – Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV, JATE Press, Szeged, 125–131.
Pólya Katalin 2008: Adalékok a csak partikula történeti változásaihoz, In: Büky László – Forgács Tamás – Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei V, Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 177–184.
V. Raisz Rózsa 2002: Beszélt nyelvi elemek a tanári megnyilatkozásokban, In: Balázs Géza – A. Jászó Anna – Koltói Ádám (szerk.): Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 410–414.
Schirm Anita 2007–2008: A hát diskurzusjelölő története, Nyelvtudomány III–IV, 185–201.
Schirm Anita 2008: A hát diskurzusjelölő partikula használata, In: Balázs Géza – H. Varga Gyula (szerk.): Az abdukció, Magyar Szemiotikai Társaság – Líceum Kiadó, Budapest – Eger, 180–187.
Schirm Anita 2008: A sárospataki hitvita diskurzusjelölőiről, In: Büky László – Forgács Tamás Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei V., Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 185–192.
Schirm Anita 2009: A hát diskurzusjelölő partikulához kötődő nyelvhasználati stratégia, In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.): Jel és jelentés, Kodolányi János Főiskola – Tinta Könyvkiadó, Székesfehérvár – Budapest, 289–296. (Az elektronikus anyag és a kötetben megjelent írás tördelése eltér egymástól, ezért kérem az olvasót, hogy hivatkozás esetén a nyomtatott változatot használja.)
Schirm Anita 2009: A diskurzusjelölővé válás folyamatáról, In: Nádor Orsolya (szerk.): A magyar mint európai és világnyelv – MANYE XVIII, MANYE–Balassi Intézet, Budapest, 895–901.
Schirm Anita 2009: Partikula és/vagy diskurzusjelölő? In: Keszler Borbála – Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 304–311. (Az elektronikus anyag és a kötetben megjelent írás tördelése eltér egymástól, ezért kérem az olvasót, hogy hivatkozás esetén a nyomtatott változatot használja.)
Schirm Anita 2009: A diskurzusjelölők a parlamenti beszédekben, In: Kukorelli Katalin (szerk.): Hatékony nyelvi, idegen nyelvi és szakmai kommunikáció interkulturális környezetben, Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros, 168–175.
Schirm Anita 2009: A parlamenti beszédek a diskurzuselemzés szemszögéből – esettanulmány a vajon diskurzusjelölőről, In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.): Új módszerek az alkalmazott nyelvészeti kutatásban, Kodolányi János Főiskola – Tinta Könyvkiadó, Budapest – Székesfehérvár, 250–255.
Schirm Anita 2010: Mit jelölnek a diskurzusjelölők? In: Kukorelli Katalin (szerk.): A tartalom és forma harmóniájának kommunikációja, Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros, 2010, 81–88.
Schirm Anita 2010: Hogyan (ne) tanítsuk a diskurzusjelölőket, In: Zimányi Árpád (szerk.): A tudomány nyelve – a nyelv tudománya, Alkalmazott nyelvészeti hatások a magyar nyelv évében, MANYE, Vol.6., MANYE – Eszterházy Károly Főiskola, Székesfehérvár – Eger, 389–396.
Schirm Anita 2011: A diskurzusjelölők funkciói a nyelvhasználók szerint, In: Boda István Károly – Mónos Katalin (szerk.): Az alkalmazott nyelvészet ma: innováció, technológia, tradíció, MANYE XX, MANYE – Debreceni Egyetem, Budapest – Debrecen, 218–223.
Schirm Anita 2011: A diskurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és jelenkori szinkrón státusa alapján, doktori disszertáció, Szeged,
http://doktori.bibl.u-szeged.hu/759/1/schirm_anita_doktori_disszertacio.pdf
Schirm Anita 2011: Adalékok a vajon diskurzusjelölő történetéhez, In: Bakró-Nagy Marianne – Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VI., Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 199–210.
Schirm Anita 2011: A diskurzusjelölők funkciói a számok tükrében, Alkalmazott nyelvészeti közlemények, 6. évf. 1. sz, 185–197.
Schirm Anita 2011: A diskurzusjelölők a nyelvtudományban és az oktatásban, In: Hegedűs Orsolya – Pšenáková Ildikó (szerk.): Tudomány az oktatásért – oktatás a tudományért I., Közép-európai Tanulmányok Kara, KFE, Nyitra, 73–78.
Schirm Anita 2012: A hát diskurzusjelölő a televíziós vitaműsorokban, In: Beszédkutatás 2012, 144–153.
Schirm Anita 2012: A retorikai kérdések diskurzusjelölőiről, In: Szikszainé Nagy Irma (szerk.): A stilisztikai-retorikai alakzatok szöveg- és stílusstruktúrát meghatározó szerepe, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 124–133.
Schirm Anita 2012: A diskurzusjelölők emocionális és expresszív funkcióiról, In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.): Nyelvi funkciók – stílus és kapcsolat, Kodolányi János Főiskola – Tinta Könyvkiadó, Székesfehérvár – Budapest, 220–226.
Schirm Anita 2013: A szóval diskurzusjelölő funkcióiról - A szótárak adatai és a nyelvhasználók vélekedései alapján, In: Alkalmazott nyelvészeti közlemények, 8. évf., 59–74.
Schirm Anita 2013: A diskurzusjelölők a tanári magyarázatokban, In: Szöllősy Éva – Prax Levente – Hoss Alexandra: Találkozások az anyanyelvi nevelésben, PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola, Pécs, 259–268.
Schirm Anita 2013: Discourse markers in talk shows: the examples of Hungarian hát, In: Galya Hristozova – Veselina Vateva – Mariana Lazarova – Mariya Aleksieva – Milen Filipov (eds.): Eтнопсихолингвистипчни и социoлингвистипчни аcпeкти на езикa на мeдиитe в бългaрипя, Бургaс, 124–133.
Schirm Anita 2013: Adalékok a szóval diskurzusjelölő történetéhez, In: Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII., Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 141–150.
Schirm Anita 2013: Fókusz(csoport)ban a diskurzusjelölők, In: Kontra Miklós –Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.): Elmélet és empíria a szociolingvisztikában, Gondolat Kiadó, Budapest, 324–336.
Schirm Anita 2014: Diskurzusjelölők az osztálytermi kommunikációban, In: Veszelszki Ágnes – Lengyel Klára (szerk.): Tudomány, technolektus, terminológia. A tudományok, szakmák nyelve, Éghajlat Könyvkiadó, Budapest, 193–202.
Schirm Anita 2014: A diskurzusjelölők stilisztikai és pragmatikai megközelítése, In: Dobi Edit - Domonkosi Ágnes - Pethő József (szerk.): Stílusról, nyelvről - sokszínűen, Szikszainé Nagy Irma 70. születésnapjára, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Debrecen, 294–307.
Schirm Anita 2015a: A diskurzusjelölők az osztálytermi kommunikáció szövegtípusaiban, In: Baditzné Pálvölgyi Kata – Szabó Éva – Szentgyörgyi Rudolf (szerk.): Tanóratervezés és tanórakutatás: A magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvek és a művészetek műveltségi területen, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 49–66.
Schirm Anita 2015b: Discourse markers in classroom communication, In: Dorota Brzozowska – Władysław Chłopicki (eds): Culture’s Software: Communication Styles, Cambridge Scholars Publishing, 2015, 207–226.
Schirm Anita 2016a: A diskurzusjelölőkhöz kötődő attitűdök vizsgálata az osztálytermi kommunikáció kontextusában, In: Kozmács István – Vančo Ildikó (szerk.): Sztenderd – nem sztenderd: Variációk egy nyelv változataira, Antológia Kiadó, Lakitelek, 77–84.
Schirm Anita 2016b: A diskurzusjelölők a népdalokban, In: Tóth Szergej – Rozgonyiné Molnár Emma (szerk.): Prózától a líráig: Írások Nagy L. János tiszteletére, Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 87–95.
Simigné Fenyő Sarolta 2005: Metainformációs kutatások szerepe a fordításban és az oktatásban, In: Bodnár Ildikó – Simigné Fenyő Sarolta (szerk.): Sokszínű nyelvészet, STÚDIUM, Miskolc, 91–101.
Simigné Fenyő Sarolta 2006: Metainformációs kutatások, Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Philosophica, Tomus XI.: (Fasc. 2), 49–53.
Simigné Fenyő Sarolta 2006: Az információ és a metainformáció váltakozása a nyelvi közlésben, In: František Alabán (szerk.): Kontext, filológia, kultúra: štúdie = Kontextus, filológia, kultúra: tanulmányok, UMB Filologická fak. Katedra hungaristiky – EKF BTFK Magyar Nyelvészeti Tanszék, Banská Bystrica – Eger, 24–32.
Simigné Fenyő Sarolta 2006: Metainformációs struktúrák szerepe az óravezetésben, In: Klaudy Kinga – Dobos Csilla (szerk.): MANYE XV. A világ nyelvei és a nyelvek világa. Soknyelvűség a gazdaságban, a tudományban és az oktatásban, MANYE-Miskolci Egyetem, Pécs-Miskolc, 2/2 kötet, 433–437.
Simigné Fenyő Sarolta 2009: Alapinformáció és metainformáció váltakozása a politikai beszédekben, In: Kukorelli Katalin (szerk.): Hatékony nyelvi, idegen nyelvi és szakmai kommunikáció interkulturális környezetben, Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros, 176–183.
Spóring Ildikó 2003: A tartalmi önjavítás pragmatikai jelölői a magyarban, kézirat: szakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszék, Szeged
Szabó Tamás Péter 2012: Metanyelvi diskurzusok magyar iskolákban, In: Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.): Nyelv és kultúra - kulturális nyelvészet, Inter–Magyar Szemiotikai Társaság – Palimpszeszt, Budapest, 349–355.
Tamás Péter Szabó 2013: A corpus-based analysis of language ideologies in Hungarian school metalanguage, Research in Corpus Linguistics 1, 65–79.
Szarvas Katalin 2004: Ellentétes kötőszók pragmatikai jelölő szerepben a magyarban, kézirat: szakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszék, Szeged
Vargáné Kiss Katalin 2012: Diskurzusjelölők szerepe különböző műfajú pénzügyi szakszövegekben, In: Silye Magdolna (sorozatszerk.): Porta Lingua – 2012, Szaknyelvkutatási irányzatok és alkalmazások, Szaknyelvoktatók és -Kutatók Országos Egyesülete, Debrecen, 161–171.
Vaskó Ildikó 2000: The Interplay of Hungarian de (but) and is (too, either), In: Andersen, G. – Fretheim T. (szerk.): Pragmatic Markers and Propositional Attitude, Pragmatics & Beyond New Series No. 79, Benjamins, Amsterdam, 255–263.
Vaskó Ildikó 2012: Tenk på det, da gitt! Pragmatikai jelölők a norvég nyelvben, ELTE BTK Germanisztikai Intézet, Budapest
Vaskó Ildikó 2012: Pragmatic particles indicating expectation - The case of persze, Acta Linguistica Hungarica 59. évf. 4. szám, 487–495.
Veszelszki Ágnes 2010: Grammatikalizáció, különös tekintettel az asszemre, In: Bárdosi Vilmos (szerk.): Világkép a nyelvben és a nyelvhasználatban, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 249–265.
Vukov Raffai Éva 2016: A diskurzusjelölő-választások életkori sajátosságai az így, ilyen, hát, mondjuk, ugye esetében, Magyar Nyelvőr 140/4, 483–497.
Zrínyi Andrea 2008: A német árnyaló partikulák fordítási lehetőségei, doktori disszertáció, kézirat, Pécs